2010. június 22., kedd

Első nap a munkában

Ma reggel átéltem életem első riksa-útját, indiai metrózását és buszozását. Izgalmas volt. Volt is időm mindent megfigyelni, mivel 2 óra hossza volt az út, és végigmentünk az egész városon. Először riksást fogtunk, ő elvitt a metróállomásig. Megint halálfélelmem volt, mint mindig, amikor az indiai utakon vagyok. Mindenki megy a feje után, életveszélyesek. Nincs olyan, hogy jobb sáv, szembjövő forgalomnak külön sáv vagy elsőbbség adás. Aki mer, az megy először. Arról nem is beszélve, hogy ezek a motoros riksák mennek, mint az őrültek, ajtajuk persze nincs, úgyhogy kapaszkodtam, ahogy csak tudtam.

Eztán jött a mertó. Ami persze nem 2 percenként jár, mint Pesten, hanem 15-30 percenkét. A jegyvásárlás úgy megy, hogy az ember vesz egy kártyát, amire feltöltenek tetszőleges összeget, és indulásnál le kell csipogtatni, ez levesz 17 rúpiát ( 30 cent kb, viszonyítva a pesti 1 euróhoz) Majd jön a rohanás, hogy beférjünk. Olyan szerencsés voltam, hogy az út felénél egy ember fölállt, hogy leszálljon, és angol kolegám mondta, hogy üljek le gyorsan, mert a nőknek elsőbbségük van. Ha üres egy szék, a férfiak nem ülnek le, hanem átadják a helyüket a nőknek. Persze embere válogatja, de ez a szokás. Tetszik :)

Miután leszálltunk a mertóról (16 megálló után) várnunk kellett a céges buszra. Tudniillik a munkahelyem egy hatalmas vállalati parkban van, ahol egy csomó cég székel. A neme Noida Special Economic Zone. Noida a városrész neve, kb mint Palics Szabadkának (csak messzebb) vagy mint Budaörs Pestnek. A buszon izgalmas hindi zenét hallgattunk full hangerővel. Még egy pár hét és már velük fogom dúdolni a dallamát. :)

Ja, és a legjobb, láttam elefántot! A fővárosban, a város közepén! Na jó, a várost átszelő Yamuna folyó árterében, egy füves fás részen. De akkor is. Sőt, a buszból még dagonyázó teheneket is láttam. Izgalmas! Remélem közelebbről is meg fogom őket csodálni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése