Tegnap ünnepeltünk a szobatársammal. Tegnap volt pontosan 1 hónapja, hogy földet értünk Indiában. Jót nosztalgiáztunk, és megünnepeltük a jeles alkalmat egy jó take away vacsorával a kínaiból. Mikor már unja az ember a indiai, márpedig nagyon könnyen rá lehet unni, akkor aranyat ér a kínai, ráadásul nagyon olcsó, fél liternyi csirkehúsleves (persze kínai módra, csípősen) 30 rúpia=60 din= 150 ft. Két választása van az embernek, vagy kettéosztja és 2 nap is eszik belőle, és úgy lakik jól, vagy megeszi az egészet egyszerre (mint én) és rosszul van egész este a jóllakottságtól. :) Ehhez társult még egy pohár bor, mert hát ünneplünk, és a szobatársam meglepett egy csokival (mivel ráunt, hogy mindig nyafogok, hogy csokit akarok enni, itt pedig az ritka és drága portéka ((1 tábla csoki többe kerül, mint a fent említett leves))). Természetesen a csokit is magamba tömtem, had' pukkanjak ki, de a csokit akkor is megeszem! :)
Szóval az eddigi állás:
1 Qtub Minar
1 Lotus Temple
1 Lodi garden
1 National Galery
1 Science Center
1 út Jaipurba (Majom templom, Amber fort, elefántok és tevék) (eről majd később)
1 betegség, sok hasfájás
végtelen számú riksázás és viaskodás velük és az árakról
számtalan élmény, számtalan tapasztalat, felbecsülhetetlen mértékű új ismeret a világról
17 új, nemzetközi barát és még megannyi ismeretség
Jól állok. Jöhet a maradék 7 hét és 3 nap!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése